Szakrális Uralom

"Aki történetet ír, módját ejti annak, hogy a múlttól megszabaduljon." -Goethe +++++++++++++++++++++ Magyar ősmúlt, történelem hamisítás, kitalált középkor. Hamis történelem.

Új hozzászóllások

=>>>EXTRA HUNGARIAM NON EST VITA, SI EST VITA, NON EST ITA.<<<=

2019.11.24. 13:45 Vágtázó Csiga

MAGYAR ŐSMÚLT - (Második rész) - AZ öRöK MaG – A MaG őRöK

Címkék: magyar hun szekely arthur hunor hunok magor odin nimrod szekelyek szkitak emese alma artur kiraly

MaGYaR – HuNGaR – WeNGeR – eMBeR
aVaRCHuN – WaLLaCH – VaRaG – VaRaNG/VáRHuNG
PaLóC – PoLaK – BoLGár – BuRoK

hosok_tere_hazateres_2019_04_16.jpg

„ N E M   J Ö T T Ü N K   M I   S E H O N N A N   S E M ! ”
~ Magyar Adorján (1887 – 1978, ősműveltség kutató)


„ A   M A G Y A R   N Y E L V   A   V A L Ó S Á G   N Y E L V E . ”
~ Kiss Dénes (1936 – 2013, író, műfordító, nyelvkutató)


„A szavak maguk bizonyítják, hogy a Magyar nyelvben ősi tudás van. Ez az ősi tudás több féle: csillagászati, térbeli és időbeli. (...) László Gyulának mondtam, hogy a nyelv az amelynek segítségével a legmesszebbre elláthatunk a múltba.”
~ Kiss Dénes (1936 – 2013, író, műfordító, nyelvkutató)

 

A K I   N E M   H I S Z I ,   J Á R J O N   U T Á N A ! ! !

 

Európa MAGja a Kárpát haza. KáRPát<–>BuRoK – BáRKa. (P->B, fordítva olvasva, hátulról előre, FaLCS<>CSaLFa, LáRMa<>MoRaLy, KöP<>PöK) A MAGban él a MAG és a MAG nyelvet beszéli. A MAG örök és elpusztíthatatlan!* Ez MaGoR, a MaGuRa, a MaGeRő. Minden magnak van héja, ez HuNoR, a HoNuRa, a HoNeRő. Hunor és Magor az Iker csillagkép. Az asztrológiában tengelyek találhatóak, s az Iker – Nyilas az Élet tengelye. Világunk a HALál tengelyben található jelenleg, ez a HALak – Szűz tengely. A nyelv hangcsoportjain belüli hangok felcserélhetőek, ezentúl, átjárás is létezhet a hangcsoportok hangjai között. (Hangcsoportok: K-GY-G-H (KíGYózó), M-N-NY (MeNő), L-J-R (LeJáRó), C-CS-S-SZ-Z-ZS (CSoSZogó), T-TY-D (ToTYogó), B-F-P-V (BeFutó).) Egyszerű példa: vegyük a MaG szót, ez tartalmazza az M-N-NY (MeNő) és a K-GY-G-H (KíGYózó) csoportot. MaG – G->GY = MoGY – mogyoró, megyer-megyeri. M->N = NaGY. G->K(C), Latin nyelvekben a „nag”, nuc(a), nucleo, nucleus”. Hinduban a Maha nagy jelentessél bír. Arról nem beszélve hogy a MAGno, MAGnifico, MAGus és hasonló szavak mind, mind magasztosságot, nagyságot, hatalmasságot jelképeznek.

MaG<->HuN. A kettő tükörmása egymásnak. Újból ugyan az az ikerség, MaG fordítva GaM (gom – gomb, gomolyag, gyom stb.) G->H és M->N = HuN. Hun – huny, lehuny, behuny. Hány – ráhány, lefed jelentéssel. Hán – hándrál, oda hándrál valamit, azaz rádob. Hon – honalj. Létezik egy Z-s változat: ház, huz-huzat. Maga a hon szavunk védelmet, takarást, fedést, burkolást jelent. Az R-es változat a „har”, harisnya, harmat, hártya. Latinul a mag „semen, seme”, azaz: szem, szemcse. Innen a személy szó. Latinul a szem „oculus”, Olaszul „occhio”, Lengyel „oko”, Német „auge”, Angol „eye”, Spanyol „ojo”, Litván „aks”. Ez bizonyítja hogy a kettő, mag és szem, azonos és ugyan azt a fogalmat tárja elénk. Ha valaki még ezek után is kételkedne, akkor itt egy per döntő példa: SZeM<->MeZ! Vagy mész (meszelés), máz (mázolás), masz (maszat). Aki masz-atol, valamit lefed. Aki pedig mez-telen, az csupasz. (A Sumérok, vagy Szumírok a SZeMuR-ak! Más nevükön KieNGiR, KNGR – KaNGaR – HuNGaR, K->H hangváltással. M->B, SuMeR SuBaR, SuBaRTu, a Szabir, Szavir, Szavárd Magyarokra utal.)

 

Általában, minden valamire való nemzetnek van egy külső megnevezése, ahogyan mások hívják, és van egy belső megnevezése, ahogyan saját magát hívja. A Magyar még lehet Ungar, Ugor. Ezek különböző változatban találhatóak. A lényeg hogy van egy N-es és egy N nélküli változat. Az Ungar lehet Onogur is. Az Ugor lehet akár Uhor (Ukrán). Sok Szláv nép Weger, Wenger néven illet minket. Maradjunk az NG változatnál, hiszen ez az MG, avagy a MaG. Tehát, weNGeR és uNGaR azonos. Ezentúl, van egy ND változat is, bármilyen furcsán hangzik, ez a veND, vaNDáL! Következésül, az Ungar külső megnevezés, a MaGYaR a belső, ez tekinthető elsődlegesnek. Így alakul ki a MaGYaR – VaNDáL (VaNGáR-WeNGeR) torzulás. Hát ne lepődjünk meg akkor ha eNG-Land az uNG-Land!!! aNGoL az (h)uNGáR! (R->L) És aNGoL – aNGeL – aNGYaL – (h)uNGáR. Az angyal hírvivőt jelöl, Görögül, apostol. Magyarország volt az Apostoli Királyság és a Magyar királyok apostolok! Az angyal szó eredetét a Görög-Latin „angaros, angarius”(!!!) szavakhoz vezetik vissza, futár, hírvivő jelentéssel. Két főangyalt, arkangyalt ismerünk, Gábor (Gábriel) és Mihály (Miháel). Az egyik Magor és Hunor a másik! MaGoR – GoMeR – GáBoR (M->B). Gondoljunk a gub – gubó, gubics, gubanc szavainkra. HuNoR – NuHoR – MiHáLY (N->M, R->LY). Erre varrjanak gombot egyesek!!! Az egyik a Mágus, a Táltos (Magor), a másik a hadúr (Hunor). Az eredeti nevek a Magyar! Csak Magyarul MAGYARÁZhatóak. Az MG-NG lehet MB. Ez által MaGoR – uNGaR – uMBeR – eMBeR. Angliában található Northumbria, Olaszország közepén pedig Umbria. uMBeR – eMBeR eMBRió. Ember tájszólással, ámber. Ez Sicambria, pontosabban, Szikámbria jelentése. Szik ámber, szik ember. (Székely) Az Ugor K-val ejtve iKeR!

 

(* A Magyar nemzet a Szűz Anya nemzete. A Kárpát haza az Ő teste és országa, amelynek örökös királynője. Koronája a Magyar apostoli és angyali Szent Korona.)

 

 

JÁSZ-KUN-PALÓC – SZÉKELY-MAGYAR-VÁRHUN

 

Jász – Szik

 

Folyik állandóan a rabló mese hogy „jöttek a semmiből a Hunok és a semmibe vesztek el”. Nem jöttek sehonnan! Mások jöttek, a rabszolgatartók és rabszolgáik, s évszázadok óta gyötrik Európát! A Hunok mindig itt voltak és mindig itt lesznek! Ha a Kárpát haza és a MAGyar nemzet a MAG, akkor a körülötte lévő rész a héj, a HUN. Ez nyelvészetileg könnyen bizonyítható. A Magyaroknak két nagy ága létezik. E két ág ugyan úgy tükörképe egymásnak mint a MAG és a HUN, a mag és a héj. Csakhogy, van egy harmadik elem is, a szik (vagy szík) – a Székely. Ez így fest: Jász-Kun-Palóc – Szik-Mag-Várhun. Tükörképben: Palóc-Kun-Jász – Szik-Mag-Várhun. Eszerint jobban látszik, mi minek felel meg. A Jász vagy Yazig és a Szik, Székely azonos. A Jászt Gyász (Gias, Gas), vagy Vas névvel is illeték (Horváth István – Jászok, 1829. I-I, 7-9, 11, old. I-III 27, 54-55. old. I-II) A Baszknak is van Vasc-Vascos (Spanyol) és Gasc-Gascogne (Francia) változata. Különös, a Baszkok önmegnevezése, Euskal! Egyszóval, Székely! (euSKaLSKeLy) Az Ural hegy és a Volga folyó közt él a Baskír nemzet. A muszlim források a Magyarokat „basgird, basgara” néven említik. (Lásd Tóth Gyula – A Baszkok) Innen jön az erdélyi Magyarok „bozgor gúnyneve”, ami bizonyíték az úgynevezett „Románok” közel-keleti kapcsolatára (Bizánc). Ez egy M->B, Gy->Z hangváltás: Magyar-Mazgar-Bazgar. Hasonló még a Besenyő és a Bosnyák. (Más néven, KaNGaR!!!)

 

A J->G, Gy hangváltozást számba véve (Pl. gyerek – jerek, gyer(e) – jer(e), kígyó – kijó. Magyar egy – Német „ein” (ájn). Vagy: Tarkány – Tarján.), lehetséges egy J->G, Gy->K változat. Ezennel a Jász – Kász. Fordítva Kász – Szák, másként Szék, Székely. A szék, szak, szakasz egy részt, tagot, tagolást jelent. A szék egy önálló szakasz, darab, mondjuk a paddal szemben, ami egy folytonos egész. S van padló és padlás, ami ugyan csak egy nagy egységes egész. Szakadék, szakítás, szakma tagoltságot, különítményt jelentenek. Ahogyan a szekció, szekta, szikra, szikla. Ilyen a szeg, szeglet is. SZéKeLy – SZéKeL, SZéKeLő, SZiKLa. L->R, SZéKúR SZiKRa – SZaKRa. A szakra (sacra), szakrális, az isteni szikra. Ez a szik, a Mag belseje. A szék G-s változata a szeg, mint Kalota-szeg, Bor-szeg, Dió-szeg stb. Máshol a Jász Yuecsi vagy Kus, Kusán, Kusid. De az Alán ugyan az. A Yuecsik (Yuechi) Sakha-nak hívják magukat. Indiában a Jat (Dzsát) nemzet található, ők a Sikh-ek. Ez még két példa a Jász – Szik párosra.

 

A Névtelen krónikás, Anonymus, Kazárokról ír Erdélyben. Ez nagyon is lehetséges, csak hogy a Kazár a Yazig-nak egy változata! Ha a Jász – Kász változat végére tesszük az -ár végződést, az akkor Kazár! De ugyan úgy levezethető a YaZiG<->GaZaY KaZaR (G->K, Y->R). Ha Y->K, az Kazak. Van Chazar, Hazar változat is. E képpen „kerülnek” Kazárok, Kazakok, avagy Jászok, Yazigok vagyis Székelyek a Kárpátok ölebe. A Jász íjászt jelent. A Székelyek ókori Görög neve Szkíta, ez is íjász jelentésű. A Perzsák Szakának mondták. (Saka, Sacae) (Lásd Grandpierre Atilla - Szkíták Székely eredete, Királyi mágusok népe: a Magyar, Egy Háromság) A Kazár másképp Akatir, Akatzir kiket Akatir, Akatzir Hunni név alatt is említenek (Robert Gordon Latham: The Natural History Of The Varieties Of Man, 1850; 87. old. Denis Sinor - The Cambridge History of Early Inner Asia, 1990, 1994; 190-191 old. & 200. old.) Az említett nevek területe a Fekete tenger északi része, ahol a különböző Gót nemzetek bukkannak fel! Nem csoda, ugyan arról van szó! Az időszámítás időrendjébe beiktatott, sokszorosított töltelék vagy másolat esemény és név mind azonos! A két ág mindig kimutatkozik. Magyarán: István, Isvi, Isti, Pisti, Pista vagy Pityu ugyan az a személy lehet! Az István név különböző változatai: Étienne, Estienne, Stéphane (Francia), Stefano (Olasz), Stefan, Stephan, Steffen (Német), Stiobhan (Skót gall), Stjepan (Horvát), Steafán, Stiofan (Ír), Szczepan, Stefan (Lengyel), Stephen, Steven (Angol), Esteban (Spanyol), Tapani, Tepanna (Finn), Tehvan (Észt), Ixtebe (Baszk). Mind, mind ugyan annak a személynévnek különböző alakváltozatai. A történelemhamisítók így gyártanak sokszorosítva több nemzetet az azonos nevek különböző változataiból!

 

A Fekete tenger északi vidékein található a Greuthungi és Thervingi nemzet. A végződéseket figyeljük (az -i többes szám): GreutHUNG, ez egyértelmű a HUNGár! A másik a TherVING. Tudván hogy Latinban a V=U, vagy a dupla V az dupla U (double U), akkor TherVING=TherUNG! Ez pedig az UNGár. Vangár, Wenger, ha úgy tetszik. A napfénynél világosabb hogy itten egy Hun – Magyar, azaz Mag – Hun párosról esik szó! Ez azért érdekes, mert az Osztrogótok, avagy keleti Gótok elődjeinek a Greuthungikat tartják vagy velük azonosítják. A Thervingiket a vizigótok, avagy a nyugati Gótok elődjeinek vagy azonosnak. Az „osztro” olyan mint a Német „öster”, kelet jelentéssel. Akár Österreich, ahol „öster” kelet és „reich” birodalom. Ez az Angol „east”. A „visi”, Magyarosan „vizi”, a „vest, west” szóra utal, nyugatot jelentve. (Megjegyzés: ha Therving=Therung, akkor az lehet Turing, mint Turiniga neve!)

 

Ugyan azon a helyen, „pár fejezettel később”, két másik nemzet, törzs bukkan fel, Kutrigur és Utrigur néven. Ezeket általában Hunnak azonosítják. A „gur” végződés ugyan az mint a Hun-„gár”. Egymás mellé téve a neveket, azonosságuk rajzolódik ki. Greut-hungi – Kutri-gur. GReuT – KuTR, G<->K hangváltás és hangugrás. A másik még nyilvánvalóbb, Ther-vingi – Utri-gur. TeR – uTR. Úgyhogy, e népnevek közé nyugodtan egyenlőség jelet vonhatunk. Ugyan annak a Hun – Magyar ikerségnek különböző megnevezései! Tóth Gyulának is feltűnt a Gót és a Hun hadjáratok és történelem közötti hasonlóság. Olyannyira, ő ki is mutatta hogy a kettő egy és ugyan az!

 

Teljesen egyértelmű tehát, hogy semmiféle gót nép nem létezett! Az a nép, melyet a hálátlan utókor gótnak tart, valójában Attila dicsőséges hun népe volt.

 

Úgy gondolom teljesen egyértelmű, hogy míg az OSTro-gótok az ESTi, északi, azaz fekete hun ágat képviselik, addig a VISi-gótok neve éppen azt a VIS szót tartalmazza, amelyről épp az imént állapítottuk meg, hogy eredetileg „ősz” azaz „fehér” jelentéstartalommal bírt! Az a döbbenetes kép tárul tehát elénk, hogy a korai középkor összes jelentős nemzete, amely a népvándorlások forgatagában Európa római korszak utáni képének formálásához, kialakításához hozzájárult, rendelkezett egy fehér és egy fekete ággal. Száli frankok – ripuári frankok. Silingi vandálok – asdingi vandálok. Visi gótok – ostro gótok. Mindenütt ugyanaz a fehér - fekete páros! S hogy mi a magyarázat ezekre a fura egyezésekre? Nos az, hogy különálló népként valójában soha nem léteztek sem vandálok, sem frankok, sem pedig gótok! Egyetlen egy nagy és hatalmas szkíta-hun-magyar törzsszövetség létezett csupán, amelynek roppant seregeit Attila a négyszázas évek elején az ítéletre megérett Róma ellen indította. Ez a szkíta-hun-magyar nép volt az, amelynek valóban létezett egy északi (azaz fekete) és egy nyugati (azaz fehér) ága. A római érdekű nyugati történelemhamisítás ebből az egyetlen nagy hun nemzetből kreált vandálokat, frankokat és gótokat.” (Lásd Tóth Gyula - A nagy ciklus I., Kutrigurok és utigurok, A magyar krónikák és a kitalált középkor III., A magyar krónikák és a kitalált középkor IV., Hun történet 44 évvel korábban, Fekete magyarok, fehér magyarok)

 

Egyszóval, a semmiből nem lehet valamit teremteni. Akkor, mind ennek fejében, mit jelenthet a Gót? Honnan csöppent be a történelemírásba? Ez a Jász egyik változata! S még pedig a Gyász, Gász alaknak T-s változata. SZ->T, Jász->Gász->Gót. Néhány példa: seper-teper, szúr-túr (szurkál-turkál), szotyog-totyog. Német – Angol példák: wasser-water, was-what, besser-better. A víz Szláv nyelvekben „voda”. A vodka jelentése vizke, vizecske. Tájszólásban a pálinka, tüzes víz. Ha a Jász az íjász, akkor megállapíthatjuk hogy a Hun – Magyar szövetség melyik része volt az amit a történelemírás Gótnak, Gétának vagy Dáknak nevez! A Géta még Geat-ként is szerepel. Van ám ennek Yeat és Jut alakja is. A Gótok földjének neve nem csak Goth-, Götland, hanem Jut-, Yutland is. Ezennel, a „Géto – Dák” a Jász – Székely párosnak bizonyul! Azonban akik ezt az összefüggést nem ismerik, őseikként sajátítják ki őket. A hamisságukkal ott buknak le legjobban hogy nem az eredeti névváltozatot használják, hanem a torzult Latin, Görög vagy Perzsát. Erről azonban nagy a hallgatás, mert visszavezethetőek az eredetire, az meg Magyar.

 

Visszatérve még egy pillanatig a Kazárhoz, érdekes dolgokra bukkanhatunk. Grandpierre Atilla ősmúlt kutató a 12. Magyar Szigeten (2012, Július, 14) tartott, „Hun-Magyar folytonosság a Kárpát medencében” című előadásában, kulcs fontosságú tényekre mutat rá. Mint például hogy a Magyar, a Bolgár és a Kazár testvérnép. Az indiai történet írok szerint, az Indiában élő Gudzsárok azonosak a Kazárokkal. A Kazárok és a Magyarok között fennálló rokonság a nyelvazonosságot is jelenti. Régészetileg is nagy hasonlóság mutatkozik. A Kazár nyelvről a Görögök úgy írták hogy az Mazár (Madzár). Bíborbanszületett Konstantin Madzaroursz névről beszél, amit Kazároursz-nak fordítanak (*ferdítenek!). Ezennel Khazáron és Mazáron azonos. (Lásd Grandpierre Atilla - A Kárpát-medence hamisított történelme, 12:30 perctől) Egy kis hangtani változás, és máris egész nemzetek tűnnek el történelmükkel együtt, s jelennek meg ugyan ott mások, más név alatt, a hatalom szája íze szerint írt történelemmel. Így lehet igényt tenni őshonosok által lakott területekre. Egy igazi „itt a piros, hol a piros?” játszma. Azonban az igazságot nem lehet végkép eltüntetni! A nyelvnek emlékezete van. (Ezért rombolják azt annyira.)

 

Olyannyira hogy a Spanyol Caçar (régies), Cazar – űző, üldöző, vadász jelentést hordoz. Ez Olaszul Caccia, Cacciare. Angolul (to) Catch, Catcher. Szóval, itten egy űző, űzés fogalom tárul elénk. Az íjászok általában űzésbe szokták venni a vadászott vadat. A hamisított történelemírás olyan zagyvaságokat állít mint hogy az Úzok, avagy az űzők, tehát Jászok, íjászok; űzték a Besenyőket, s ők a Magyarokat. Majd a Magyarok bemenekülve a Kárpátok ölebe, vagy ezer évig fennhatóság alá vonták egész Európát. Közben tele van a Kárpát haza Besenyő település vagy család névvel. Úz településnevek is találhatóak. Eléggé elképzelhetetlen hogy valaki saját országában ellenségei nevével illeti meg saját településeit vagy azokat megtűrné. Vagy nem nevezné át őket az ellenség kivonulása után. De nem is tudunk Besenyő vagy Úz kivonulásról. (Bevonulásról sem!) Ez a fura helyzet a történelemhamisítás miatt áll elő. Az Úzok, avagy (í)Jászok, nem űzték a Besenyőket, akik a Magyarok hátvédelmét biztosították. Ez egy csapatáthelyezés volt. Semmi más. Egy törzsszövetségi bevonulás. H O N F O G L A L Á S   N E M   V O L T   S O H A ! ! ! (Lásd Grandpierre K. Endre – Történelmünk központi titkai, 26. old.) Krónikáink is bejövetelről tanúskodnak. Az első bejövetel (Primus Ingressus), a Hunok által; a második bejövetel (Secundus Ingressus), a Magyarok által. Hadurak és törzseik áthelyezése ment végbe. A Hunok sem űzték, se nem gyúrták maguk alá a Gótokat, akik a Jászok, saját íjászaik voltak!

 

Még egy kicsit tovább ragozgatva a Kazár nevet: a Gétákat, mármint a Gótokat, „Gautar, Götar” névvel is megilletik. Ez részint hangtanilag egybevág a Kazárral! GauTaR – KaZaR, amit az aKaTiR, aKaTZiR névváltozattal is összekapcsolnak. Másrészt a Greuthungok nevének első felével hasonlít, némi hangugrással. GReuT – GuaTaR. Ha ez nem lenne elég, akkor: KaZaR – ZiKuL, R->L hangváltásnyival és gyökfordulással. Vagy a már említett Yazig: YaZiG – ZiGaY – SZéKeLY. (í)JáSZoK – SZéKeLY. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, Magyarul magyarázhatóak! A beszédben, nyelvészetben valójában van egy K-M hangváltás. Ilyen módon KaZaR – MaZar. Például: KéZ, Olaszul MaNo (MaNipuláció – KeZelés), HaNTa-MeNZognia (T<->Z), KaLapács-MaRtello. Vagy MeDium-KöZepes, MeDio-KöZeg, MeDiaTo-KöZTes, közvetített (D<->Z). Egyszóval, MaGYaR=HuNoR=SZéKeLY!!! Más, más hangtorzulással. Ha A=B és B=C, ebből következik hogy A=C. Ezennel igazolódik a Székelyek őstudása, miszerint ők a Hunok leszármazottai. Nem csak az oda visszavonuló hadi népesség leszármazottai, hanem ők maguk is honvédők, Hunok! Ugyanakkor, a Hunokat Szkítának hívták. (Lásd Priszkosz rétor)

 

Ennek tanúbizonyságaként, álljon itt Botos László „Hazatérés” (1996) című könyvéből rövidke idézet: „Számos görög, latin, örmény és kínai irat állítja, hogy a szittya nemzet fő-törzse a „chus, kus” törzs volt. (…) Ebből a „chus” névből alakult ki később a „chazar” vagy „kazar”. Az arabok a Kaszpi-tengert „Chusar”-nak hívták, amely a „chus, kus” névből származott. „Mare Caspium Arabicus Cusar.” Az őskori történészek leggyakrabban ezt a három törzsnevet említik: daha, saca és massageta. A scytha (szittya), massageta, saca (saka), daha, chus, (kus) nevek mind egy népet takarnak.” (79-80 old. az említett műben)

 

Végezetül: Werbőczy István szokásjogi gyűjteményéből (Magyarul: Hármaskönyv, Latinul: Tripartitum) egy kivonata: „4. Czim. Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk. Ezenkívül annak az erdélyi részekben a scithák, kiváltságos nemesek, a kik a scitha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetele alkalmából származtak el, a kiket mi romlott néven „siculusoknak” nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban legjártasabbak: az örökségekben és a tisztségekben egymás közt (a régi szokás alapján) törzsek, nemzetségek és nemzetségi ágak szerint részesednek és osztozkodnak.”

 

 

Kun – Mag

 

 

A Kun – Mag párosról túl sokat nincs mit részletezni. Habár a Kun könnyen beazonosítható a Hun névvel, majd kiválik hogy ebben az összefüggésben ez nem így van és miért nem. (Lásd a következő fejezetet) A Kun fordítva „nuca, nucleo, nucleus”, ami Latinban magot jelent. A magnak k-s változata a mák és a makk. Hasonlóságot mutat a kán (khán) szóval, fejedelem értelemmel. A Czuczor – Fogarasi szótár, e cím szó alatt a kanna szót társítja. Nem hiába. „Hosszúkás gömbölyű, vagyis hengerded edény.” Ez a „kany, kony” szógyök N-es változata. Kany – kanyar, kanyarít, kanyarodik. Kony – konya, konyít, konyul. Ezentúl, a konkorú, kunkoró, kunkori, mind, mind görbületet, görbeséget, kerekséget fejez ki. Köny – mint könyök, ugyan csak a hajlékonyság, görbültség értelmét hordozza. A könyv úgy hajlik be akár a könyök! Európai nyelveken a térdet is könyöknek hívják, mivel a térd a lábszár könyöke, úgy mond. Angol „knee”, Német „Knie” (Kun!). Francia, „genou”. Szláv nyelveken „kolano, koleno, koljeno”. A „kol” gyök görbületre, görbeségre, kerekségre mutat. A „nuca, nuce, nux” Latin szónak különböző változata jelentkezik más nyelvekben. Angol „nut”, Német „nuss”, Portugal „noz” stb. Egyébiránt, Dán „nød” (nöd). Ezt a későbbiekben fontos lesz tudni, a folytatásban a Dák, Dán nevek értelmezésében. A legtöbb (és legjobb) esetben az NG, ND, MB hangpárokat alkotó nevek a Magra, a Magyarra utalnak. A másik alakzat a Hunra, a héjra. Pl. Olaszul a Magyar „Unghareze” és Hun „Unni”.

 

 

Palóc – Várhun

 

  

A Palóc-Várhun tengely ugyan annyira érdekes. Főleg hogy a Várhunt, vagyis az Avart, külön „népként” akarják, akarnák leválasztani a Magyarságról. Ahogyan a Csángókkal, Székelyekkel is megkísérlik. Csakhogy, állandóan a Magyarokhoz vagy Hunokhoz kötik a régi forrásokban. „Luchinics Imre a Menander c. könyv fordításának előszavában röviden idéz azon írók tanulmányából, akik a hun-avar név kapcsolataival foglalkoztak: Malalas az avarokat a hun nép egy törzsének véli. Theophilactus mindkét nevet felváltva használja, és az avarokat hunnak minősíti. A Lombardok krónikáinak írója, Paulus Diaconus, írja: „a hunok, akik avaroknak nevezek” és „Hunok, akik avarok is.” (Botos László – Hazatérés, 83. old.)

 

A PaLóC K-s kiejtése PoLáK! P->B, K->G torzulással BoLáG! Ami BoLáGáR – BoLGáR. A „Bol-Ág”, a bal ág-ra rímel. BoLGáR – BoLáGáR – BaLáGúR, BaLáGuRa, BaLáGeRő. Igen ám, de a Szláv nyelvekben a fehért ilyen szavakkal illetik: belo, bela, bijela vagy beo. Franciaul „blanc”, Spanyolul „blanco”, Olaszul „bianco”. Lett és Litván nyelven „balts” és „baltas”. Kíváncsi az ember, ha ők saját hazájukat, a BALTikumot, párosítják-e fehér szavukkal? Ennélfogva, tisztán látható, a bal – bal ág és a fehér – fehér ág összefüggés. A fehér fejér, pejér alakváltozatban is megjelenik. Ebből a P-J – B-L torzulásból keletkezhetett a felsorolt nyelvek fehér szavai. Ebből a szempontból lényegtelen, ha a J-é kikopik és az R-ből lesz L, vagy fordítva. Az összefüggések, újból, csakis Magyarul MAGYARázhatóak. Ez olyasmi, mint a LáB és LéP kapcsolata. Vagy BaL<->JoBB. Azt meg kell mondani, hogy a bal szavak L-V hangokat tartalmaznak a Szláv nyelvekben. Lengyelül „lewo”, Csehül „levy”, Szlovénul „lijevo”. Ez Angolul L-F, LeFt. Valószínűleg hogy maga a Szláv bal ág jelentésű. SZLáV<->VeLSZ, WaLeS. WaLSi – WeLSH – WaLLaCH (Lásd lennebb.)

 

Európa északi részén az említett BaLTiKuM található. A déli részén a BaLKáN. A különbség a beékelt T-é és az M<->N torzulás. BaL-ti-KuM – BaLKáN. S most ugrik a majom a vízbe, mert ez adja a nevek leglényegesebb értelmét, a B-L-K – B-R-K torzulással: BuRoK! Ezennel nem kell meglepődni a nevek hasonlóságán. Északon a PoLáK a BuRoK, délen a BuLáG (BuLGáR) a BuRoK! Ezek a burok nemzetek, a héj. A Hun. Központban a Mag. A nemzetlélek nem csal. Az ősi múltba visszavezető köztudat sem hibás. Ezért akarják minden áron megsemmisíteni. Nem hiába tartják még mai napig a Lengyel – Magyar barátságot. Nem hiába tartják a Bolgárok és Magyarok egymást testvérnemzetnek. De, mivel három a Magyar igazság, kell lennie egy harmadiknak. Létezik is! Ez a Horvát. Igaz, eltérőnek tűnik a név, de ez közelebb áll a Hunhoz mint gondolnánk. Fennáll egy, az M-N-NY és L-J-R hangcsoportok közötti átjárás. Pl. már – mán, mereng – meneng, dörög – döng. (D->Z, döng rög. Döngetni vagy zörgetni az ajtón.) Ez által, HoR = HuN! A harisnya, harmat, hártya burkolást, takarást jelent. A Horvát lehet még Croat is. Akkor: CRoaT – HuNYaD! (C->H, R->Ny és T->D) A Horvát – Croat a V-U-O változás eredménye. (Pl. tó-tou – tón-toun – tovon (tavon), ló-lou – lón-loun – lovon, hó-hou hón-houn – hovon (havon)) Mint ahogyan a V-U változásnál Therving is Therung. Ennek fejében: CRoaT – GReuT! Mint a Greuthungok nevének első része. Még tovább ragozva: HoRVáT – KáRPáT! (H->K, V->P) Hiszen az is burkot jelent! KáRP-át<–>PRK – BRK BuRoK – BáRKa. A Kárpát, annyi mint „kör-pad”. A pad egy egységes egész, a szakaszolt székkel szemben. K->CS torzulással KáRP – CSeRéP. (Pl. Latinul a CH az K, Angolul CS.) Cser=ker, kerekségre utalva. (kerítés, karika, korlát stb.) Például: cseresznye, cserkész, cserél (körforgást jelezve) vagy csárda. (Angol SeaRCH<=>KeReS!!! A Csángó név, Chung(ó), azaz Hung!!!) Emellett még, HoRVát<–>VaRéG. Ugyanakkor CRoaT<–>TRáK, TuRK. A Türk „tör-ék, tör-ág”, töredék jelentésű. (Lásd Botos László – Hazatérés, 132, 135, 248. oldal) N-el ez Turung, Turing.

 

Mi a Polákokat Lengyelnek hívjuk, ők minket Weger-nek. Pontosabban Węgry, węgierski. Ez az Ugor W-s formája. (Lengyelben a W=V) Ez nem egyedülálló, Magyarországot Ukránul, Oroszul, Litvánul „Vengrija”, Fehéroroszul „Venhryja” névvel illetik. A Germán nyelvekben W,V->U folytán, az Ungarn valamely fajtáját alkalmazzák. Ha mind e mellett azt is tudjuk hogy a Lengyelek a W-t így írják: Ł; akkor már könnyű észre venni a nemzetnévbeli azonosságot, főleg ha lengyelesen írjuk a W-t: ŁeNGyeLWeNGeR (L->R), Wenger – Łenger. A két név azonos! Ha a két név azonos, ebből mi következik? Költői kérdés... Más ilyen eset a Nándor – Lándor kapcsolat. Ha beillesztjük a lengyel W-t, és R->L, Łándor – Wándor (Vándor) – Vandál. Ez viszont a Wangár, Ungár, Hungár ND-s változata. A Nándor a Bolgárokat jelentette régebben. Nándorfehérvár – Lándorfehérvár. Régiesen, Lándorfejérvár.

 

Ha létezik bal ág, kell lennie jobb ágnak is. A nevek eléggé kevertek, ezért nehéz kibogozni, főleg a (mesterséges!!!) nyelvkeveredés eredményeként. Ellenben az igazságot, a múltat mégsem lehet végkép kitörölni! Egy adott földrajzi tájnak bárhol lehet bal és jobb ága. Ne feledjük, hogy egy ország északi része északon található és deli része délen, még akkor is ha az egy dél európai ország. Ez fordítva is érvényes. Mondjuk, Norvégia déli része délen van, holott ez egy északi ország. És ez a gondolatmenet nem csalás, nem ámítás, egyszerű logika és tény. Ahogyan az is hogy a jobb ág az Ujgur (Uyghur)! Ez a kiegészítő párja az előbbi, bal félnek. uJGuR – JoGuR – JoB(b)úR. Egy B->G hangcsere által. Nézzük mit ír a Czuczor – Fogarasi szótár.

 

JOBB a jó melléknév második foka, tt. jobb-at, határozója: jobban. V. ö. JÓ.

 

mn. tt. jó-t, tb. ~k, fokozva: jobb, legjobb. Gyöke, a hajlékonyságot jelentő j vagy ja hang, mely a német nyelvben is, helybenhagyó indulatszó, s rokon hozzá a török ejü, sínai hao (bonum), jú (bene), finn hyvä s osztyák jem, hellén eu, euV, német ja és gut, mely porosznémetesen kiejtve jút; s ugyanaz a gyógyít, gyógyul szókban eléforduló gyó törzsökkel. (…) A régi halotti könyörgésben eléjön mint: jobb kéz, röviden: jobb, régiesen: jog. "Jó felől" (az ottani irásmód szerént: jov felevl) am. jobb felől.

 

JOG „mn. és fn. tt, jog-ot, harm. szr. ~a, v. ~ja. Gyökeleme ugyanaz, mi a jó, jav szóké. A g legegyszerübb eredeti képző gyanánt járult a jo gyök­höz, mint az ág, bog, fog, góg gőg, dög, nyűg szókban. 1) Tulajd. ért. jobbfélen levő, (dexter). Ily értelemben többször előfordul a régieknél, pl. a Müncheni codexben: Hogy ha te jog szemed és ha te jog kezed meggonoszbéjtand tégedet. Ha ki csapand tégedet jog tügyödre. (Máté 5). Ellenkezője: balog, s valamint ez s baltól azaz rosztól, úgy a jog a jótól vette eredetét. 2) Szorosabb ért. jobbkéz. A Müncheni v. Tatrosi codexben: Ne tudja a te balod, mit teszen te jogod. (…) 3) Átv. törvényeken alapuló igény, köz nyelven, és latinosan: jus. Atyai, fejedelmi, földesuri jog. Házassági jog. Védelmi, életfentartási jog. (…) A jelen értelemben vett jog egy az igaz, igazság, szókban elforduló ig gyökkel: ig jog, mint ih juh, irgalom jorgalom. A törökben hak v. hakk szintén am. igazság (veritas) és jog (jus). V. ö. IG. ”

 

Az Ujgurt azonosítják még mint Ugor, Ogur is. E nevek a J-é hang nélküli változatok. Mint Jász – As, Jászi – Assi. Nem véletlen a Jász példázat, Latinul a jog: jus (jusz). Az ember jussa, az ami neki jogilag jut, jár. A jó Norvégül „god”, Angolul „good”, Németül „gut”. Akaraltanul levonja az ember a kovetkeztetest: Gut – Gót!!! A Czuczor – Fogarasi szótár hozzá tesz egy különlegességet: Porosznémetesen kiejtve jút.” Ami a Gót Y-os és J-és változatát adja. Yut, Jut. A Jutok országa Jutland, Jütland. Régebbi nevükön Kimberek! KiMBeR – HuNGaR!!! (K->H, M->N, B->G) Sz-el: SZiKeMBeR. (Jász,Szik – Mag tengely.)

 

Ez a jó-ág, a jog. S ha tényleg így van, akkor ebből kikerekedik az „Ősi Magyarország” (Lásd Grandpierre Atilla – Ősi Magyarország című könyvét és annak 76, 188, 199, 201, 215, 277, 336, 337, 339, 434, 435, 439. oldalain lévő térképeket.) Ez a két ikernemzet. A Magyar és az Ujgur. Ez a két iker medence, a Kárpát és a Tarim medence. Itt az „Ungur”, Onogur, Hungár; ott az Ujgur. Erről a testvériségről szólt volna az Indogermán elmélet is, amely alapjában nem éppen téves. De azt is eltorzították, lett belőle Indoeurópai hamis tan. Beleértve a Germán-Latin-Szláv-Finnugor hamis tanokat. A Türk nyelvekben általában „kara” az fekete. JoG->GoJ->KaRa. Ezennel, meg van a fekete ág. Az „og, ok” pedig nyíl, nemzet, törzs jelentésű. Ami a Magyar „ék, ág” szavakkal cseng össze. (oGuZ-GáSz-JáSZ) A Germán, a Szláv gyűjtőnév, gyűjtőfogalom rendeltetésű. Ha a Szláv bal ág – fehér ág; a jó-ág, JoG<–>GoJ-GóT, ami „gut”, akkor a Germán első tagja, „Ger” az kara-nak kell lennie, fekete jelentéssel. G->K, ezennel Ger-man – Kara-man.

 

Hasonló következtetésre jutott Tóth Gyula is: Csak a centrum, vagyis a mag lehet az, ahonnan értelmet nyer a fekete, a fehér, a vörös és a kék. Csak a centrumból, vagyis a magból érthető, hogy kik az északi, kik a nyugati, kik a déli és kik a keleti testvéreink. Az északi fekete ág egy darabig még tudja ezt, majd elfelejti és elkezd külön kategóriákban gondolkodni. A nyugati fehér ág úgyszintén. Mivel uralkodó történelemképünk alapvetően a peremvidék szemléletmódjából táplálkozik, azt teszi egyeduralkodóvá és azt kényszeríti ránk, ezért mi sem értjük már mitől germán a germán és mitől szláv a szláv. Pedig a megoldás pofonegyszerű. A germán valójában KARA-MAN, vagyis fekete nemzetség, a szláv pedig SZÁR-ÁB vagyis fehér nemzetség. Ugyanannak a nagy szkíta-hun törzsszövetségnek az északi és nyugati ága. Nem fajidegenek, nem ellenségek és végképp nem képeznek külön kategóriát semmilyen szempontból, hiszen mindannyian ugyanannak az egykor hatalmas nemzetnek a peremvidékekre szorult különböző ágai. Ez az, amit elfelejtettünk, ez az, amit szándékosan elfelejttettek velünk. Hogy kik? Azok, akiknek érdekében állt e nemzeteket szembefordítani egymással! Azok, akik előszeretettel alkalmazták és alkalmazzák mindmáig az „Oszd meg és uralkodj!” elvét! Ők Róma szellemi örökösei, a mindenkori birodalomépítők.” (Lásd Tóth Gyula – Tót atyafiak)

 

Az egész nem itt fejeződik be. Létezik még olyan is hogy: Várág, Varég. Bármennyire is meglepő lenne, ez a Wallach! VaRaG – WaLaCH. Ennek másik alakzata a Blak, ami maga a BoLáG, BaLáG. A Varégok a „vár-ágiak” voltak, a Vár Hunok (vagy Őr Hun), Várkonyok, tehát az Avarok. Másként, Uar Hun. V->U, VáRáG, VaRéG – URG. A VLaK gyökfordulással, LoVaG. Fordítva LoVaG<–>CaVaL, CaBaL. Latin nyelv területeken a lovag e félén fejezendő ki: Olaszul „cavaliere”, Spanyolul „caballero”, Franciául „chevalier”. Állítólag innen a „gavallér” szavunk. A lót meg e félén fejezik ki: Olasz „cavallo”, Spanyol „caballo”, Francia „cheval”. A jobb, jog Germán nyelvekben Németül „Recht”, Norvégül „rett”, Angolul „right”. A lovag Németül „Ritter”, Norvégül „ridder”, Angolul ez „rider”. A LoVaG L->J, V->B hangcserével jobb-ág. Ez rendje és módja szerint a jobbágy szavunk. A jobbágyok eredetileg a földekre letelepített lovagok voltak. Mind ennek tetején a ló Lengyelül „koń”, Szlovakul „kôň”, Horvátul „konj” és Csehül „kůň”. Jobban mondva: kun. Szlovénul és Horvátul a lovag „vitez”!

 

A Vlak „Németesen” ejtve „volk” (folk). Ami népet jelent. Habár ez a Magyar falka szóra hasonlít hangtanilag. Az Angol „flock” nyáj jelentésű. Falkában a farkasok szoktak járni. FaLKa – FaRK-as. A farkas Oroszul, Szlovénul, Makedónul „volk”, Bolgárul „vulk”, Lengyelül „wilk”. Germánoknál Németül, Angolul „wolf”, Dánul, Norvégül „ulv”. Svédül, és most figyeljünk, „varg”! Ez őrizte meg legjobban a Várág, Varég kapcsolatot. A Latin nyelvekben a Germánban található L-F, L-V->L-B, L-P lesz. Spanyol „lobo”, Olasz „lupo”, Francia „loup”. A Vlach, Wallach „Franciásan” ejtve, vagyis CH=SH=Magyar S, akkor Wallach – Welsh. A Welsiek önmegneveze: Cymru. CyMRu – KiMeR – GoMeR – MaGoR. A Welsh, Wales nyilvánvaló a Várág, Varég, Várhun nevekre utal. Van egy olyan nemzet amely a Várhun, N-es változatát örökítette meg nevében, ez a Vallon (Wallon). VaLoN – VáRHuN. A Vallonok északon megosztják országukat a Flamandokkal. Flamand V-s alakja Vlaming. Itt még egy bizonyíték az NG – ND torzulásra, ahogyan a Vangár – Vandál neveknél láttuk. Az -and és -ing egyértelműen az -ung, „Ungár”, Hungár. Ez egy Varang, Várhung – Várhun, avagy Magyar – Hun tengely! És hogyan hívja e két nemzet közös hazáját? Belgium! BeLGa – (BuLGár) – BaLáG! Erre ki merné mondani hogy véletlen?

 

Közelebb hozzánk, földrajzilag és történelmileg is, találhatóak a Bajorok. A Bajor másik formája, Bavar. Ebből könnyen kilátszik az Avar név. E név értelmének magyarázata, hogy a régebbi „Baioarii, Bojuvarii” (bojárok!!!) név származéka. És Boii + vari szavak egybevonásából jött létre. A Boii nevet általában egy Kelta nemzettel azonosítják. A „vari” szót pedig a Proto-germán „wer”, fedni, takarni, elhárítani és védni jelentésű gyökből származtatják. Sajnálatosan a „hivatalos” szinteken vagy „nem tudnak”, vagy „nem akarnak” rájönni a nevek valós értelmére. Például az Angol nevet is az „angle”, szög jelentésű szóból értelmezik. Hogy Jutland, az Angol-Szászok származási helye, szögben található az európai földrészhez viszonyítva. Erre most mit lehet válaszolni? Minden szemszög kérdése! Valójában a szög, szeg, szék, szik összefüggenek, de nem a mértékegység miatt, hanem a szerveződési mód miatt. Voltak akik székekben szerveződtek, ilyenek a Széki nemzetek (Görög néven Szkíták), mint a Székely. Sok szék, ság, ség, szik (szík), csík nevezetű település van a Kárpát hazabán, legtöbbjük Erdélyben. S voltak akik magokban szerveződtek, azaz megyékben, ezek a Magyar nemzetek. A Hun, a héj, a burok, az amely védelmezte kívülről őket. A nyelvek szög szavai bizonyítják az „ang, ung”=„szög, szeg, szék”, azaz Magyar – Székely azonosságot. Angol „angle”, Olasz „angolo”, Welsi „ongl”, Cseh „úhel”, Szlovák „uhol”, Orosz „ugol”, Szerb „ugao”. Ez a Hungár, Ungar, Ugor vonal. A Német „Winkel”, Dán, Norvég „vinkel” (Magyarosan: vinkli); a Wenger, Vangár! Ám Lengyel „kąt”, Szloven „kot”, Horvát „kut”; ez a Gót! Ami a Jász – Szik (Székely) vonal. Az angyal Csehül „anděl”, Szlovákul „anjel”, Lengyelül „anioł”, Horvátul „anđeo”. (NG->ND)

 

Az Angol-Szász Beowulf monda nevének értelmezésénél Tóth Gyula vetette fel, hogy ez éppen Fehérlófia lehet. (Lásd Tóth Gyula – Beowulf, Fehérlófia) Ő is a „wulf”-ot farkasnak és falkának érélmezi. Észlelni kell, hogy a két név egy az egyeben azonos! Beowulf = Fehérlófi. A W-é egy P->J->W hangváltás. Mint a Bajor – Bavar. FeJéRLóFi – PeJéRLóFi – BeVeRLoFi – BeoWuLF. Mivel a „wulf”, „wolf” Germán nyelvekben farkas, a következtetés természetesen erre a fogalomra esett. A „beo” értelmét már nem tudják a fehérrel kapcsolatba hozni „hivatalos” körökben. Se a Beowulf, se a Bajor név esetén. Egyszerű az egész: FeHéR FeJéR – PeJéR – BaJoR!!! (Lásd Horváth István – Jászok 1829, I-I, 14. old.) A már említett Lándor-, Nándorfehérvár Szláv neve Beo-grad vagy Bel-grad. A „beo, bel” fehérre utal! Bohémia neve is innen származik. Boii + haimaz. Ez utóbbi, ma Németül „Heim”, Angolul „home”, Magyarul hon (Hun), haza. Bohémia, a Boiok (Bojok) otthona. Bajorföld és Bohémia egy jelentésű, Fehér hon. Ami egyértelműen a fehér nemzetre, ágra utal. Ez valaha egy ország volt, most beszélünk külön Bajorföldről, a Bajorok országáról és külön Bohémiáról a Bojok földjéről.

 

Mint ahogy látni lehetett, a Varag – Wallach – Vlak – Volk (folk) – Falka között fenn áll valamely kapcsolat. Ez csillagaszati (asztrológiai) rendszerben jól elhelyezhető. Ahogyan a Magyar nemzet a Fehér Ló Fia, ami a Nyilas csillagékepre utal (Nyilas – Ikrek tengely). A farkas vagy kutya a Kos jelképe. Ez egy Kos – Mérleg tengely. A Germánoknál ez igen erősen jelen van műveltségükben. Nincs kizárva, innen származik a „Római farkas” is. A Viking hajók, nevükön a Drakkar, mérleg alakzatúak. Egy másik Várhung nemzet a Frank! FRaNK – VaRaNG. Ezennel az NG, NK-ra váltott. Az Avarnak létezett Apar és Abar hangalakja.

 

A kínaiak a nyugati-hunokat fehér-hunoknak vagy „a-pa”-nak, a perzsák „abar”-nak hívták. A hunok egyik ága Kr. u. 310 körül meghódította Nyugat-Turkisztánt, és magába olvasztotta az ott talált lakosságot, a „vár” vagy „abar” népeket. Az egyik avar törzsnek a neve „vár”, a másik törzsnek „kun”, és úgy is hívták őket, hogy „vár-kun”. Az onugorok és a szabírok e népet, akik Ázsiában és Európában éltek, „avaroknak” vagy „aparnak” nevezték, és a hun-avar neveiket felváltva használták. Az „abar” és „apar” nevek arra a népekre vonatkoztak, akiket a görögök „aparno”-nak hívtak, s akik valójában a pártusok.” (Botos László – Hazatérés, 76. oldal)

 

...a pártusokat több névvel ismerték, úgymint aparni, avar, hun és magyar. Az egykori pártusok rövidesen egy másik birodalmat alapítottak a Kárpát-medencében, amelyet Avar Birodalomnak ismerünk.” (Botos László – Hazatérés, 116, oldal)

 

A szlávok az avarokat OBOR-nak hívták. Ez magában is egy sumir szó: UB értelme „körzet”, ÚR értelme „úr”. UB-ÚR vagy OBOR értelme „hűbérúr”.” (Botos László – Hazatérés, 197-198. oldal)

 

Fordítva az aPaR<–>euRóPa!!! Az „eu” sok nyelvben V-re vált: Albán, Örmény, Makedón „Evropa”. Más nyelvekben az „eu” J-é (Y) lett vagy akként ejtik. Ilyen az Angol „Europe (Juróp)”, Orosz „Jevrópa”, Türkmén „Ýewropa” többek közt. Hangugrással a J-R-P – P-J-R, avagy PeJéR! Magyarul Poroszországot Burkusországnak hívták. BuRKuS – BuRoKoS. PoRoSZ – PaLóC. Latinul a haj „pelus”. Innen a „perrucca, parrucca”, a paróka. Ez a haj, héj, har (Angol Hair, Német Haar) P-s változata. Ez egy az egyben megegyezik hangtanilag a Palóc, Pálos, Pilis neveinkkel. Olaszul a haj „capello”, Litvánul „plaukai”. Csehül és Szlovákul „vlasy”, Lengyelül „włosy”, Oroszul „volosy”. (Welsh, Welsi!) A szőrzet, szőr Németül „Pelz”, Norvégül, Dánul „pels”, Olaszul „pelliccia”. (Palóc!) Ezek után még kell szájba rágni, hogy Palóc és Varég ugyan az? Hogy Wallach, Vlak, Wallon, Welsh stb., mind, mind a Vár Hunra utal? Hogy oBoR – aBRoSZ? Ami BoRíT az BRiT!? A Balkánról felhozott Vlakok (BLaK) nem „Román”, hanem PaLóC, Vár Hun leszármazottak. Ezt Pelaszgnak is mondják, vagy Filiszteusnak, ami Jász! (Horváth István – Jászok, 1829. I-I, 16, 18, 24, 29. old.) Középkorban ezek voltak a végvári vitézek. A bojár pedig nem „Román”, „Szláv” nemes úr, hanem Vár Hun. A nádor, mint nádor ispán, és a Nándor (Bolgár) kapcsolata ugyan olyan mint a bojár – Bajor. Később ezt vajdának hívják, Szlávosítva, Voievod (Vojévod). A Czuczor – Fogarasi szótár is a baj szóra vezeti vissza a bojár értelmet, mint bajnok. BAJNOK - „Általán, harczos, csatár, vitéz, kinek hivatása bajt víni, csatázni, harczolni, katonáskodni. Szorosabban: személyes bajvívó. (…) Gyökre és érteményre nézve egyeznek vele a szláv bojowník, bojnik, woják, a moldva-oláh bojár, stb. V. ö. BAJ.” A baj és bal ugyan az, J<->L hangcserével. Balsors=bajsors, baleset=bajeset, balszerencse=bajszerencse. A nádor értelme, nagyúr. (Lásd Varga Csaba – Nádor) NáDoR – NaGYúR – MaGúR – MaGYaR! A fejtegetések a végtelenségig tarthatnának; ez a MAG nyelv, a Magyar nyelv ősiségének és szervességének köszönhető.

 

A valóságot, az igazságot megszüntetni lehetetlen, csak az ember valóságérzetének eltorzítása, eltompítása lehetséges. A múltat végkép eltörölni NEM lehet, aki megkísérli, beleőrül. Ma ilyen őrültek tartják kézben és fojtogatják az emberiséget. Aki nem ismeri a múltat, kárhozott megismételni azt. Akinek nincs múltja, se jövője. Nyelvében él a nemzet, akinek nincs nyelve, az csak élősködik.

 

 

Hivatkozások:
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Magay Tamás, Országh László: Angol-magyar, Magyar-angol kéziszótár (1993)
Olasz értelmező szótár http://www.etimo.it/, Angol értelmező szótár https://www.etymonline.com/

Többnyelvű Szótár https://dictzone.com/dictionaries/, Wikiszótár https://en.wiktionary.org/

Varga Csaba – Szavaink a múltból (Fríg, 2010), Varga Csaba – Az angol szókincs magyar szemmel (Fríg, 2007)

Barabási László – Az emberiség története 4. kötet (Fríg, 2013), Radics Géza – Eredetünk és őshazánk (2010),

 

 

Ajánlott források:

Ősi Európa - Boór Ferenc, Zentai Ákos (Magyar Ősmúlt & Ősnyelv), Varga Csaba munkái, Az Ősnyelv,
Varga Csaba (Magyar Ősnyelv & Ősmúlt), Varga Géza - Magyar Hieroglif Írás, Borbola János - Egyiptomi ősmagyar nyelv, Darai Lajos - Európa mi vagyunk!, Czakó Gábor, Végvári József, Grandpierre Atilla, Magyarságismeret Alapjai, Szakrális Földrajz, Szakrális Uralom – Archiregnum, Tamana – Ősnyelv kutatás,
Őstörténet és ősmúlt - Okrona Tamás,

Gunnar Heinsohn - Hamisított történelem és Gunnar Heinsohn's Latest,

 

 

 

>>>EREDETI CIKK<<<

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://maghon.blog.hu/api/trackback/id/tr2515322290
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása